Kacago patkany es siro Jancsi

Pali ul a gepen es Auckalnd fele tart, de holnap mar jon is vissza. Megy egy kicsit lehuteni magat, meg az iden nem fazott.

Kicsit kitakaritottam a konyhaszekrenyt es a megszaradt kenyereket kidobtam a kertbe a madaraknak.
Keso delutan ultem az asztalnal es ettem a vacsim (maradek), kozben bamultam kifele a kertbe. Egyszer csak latom, hogy egy patkany beszalad a kerites alatt, majd rutinosan odaszokkel a kidobalt kenyerekhez, felkap egy szeletet es kennyerrel a szajaban visszaszokkel a kis bejaratahoz (azert szokkelt, mert amiota itt lakunk, azaz nyolc hete nem vagtunk fuvet es eleg magas volt az o rovidke labainak). Vegigneztem az egeszet es majdnem leesetem a szekrol. Ekozben Janos hirtelen ott termett a semmibol es le akart csapni a patkanyra kenyerestul, de elbaltazta es a patkany (kacagva) meglepett a kerites alatt. Janos szomoru volt, mert a mai vacsijanak laba kelt. En meg merges voltam, mert a kenyermaradekot a madaraknak szanom es nem a patkanyoknak.
Tudom, hogy Janos szereti a foztomet (vagyis o az egyeduli, aki szereti:)) es mindig mindent megeszik az utolso morzsaig, igy nekiadtam a vacsimat (csirkepaprikas nokedlivel). Szepen odajott a teraszhoz es akkora adagott benyomott, hogy nem is tudom, hogy tudott felszallni. Remelem lassan allando vacsora vendegunk lesz.:)