Varatlan fordulat

Kedden nezelodtem a neten es talaltam harom jonak tuno munkalehetoseget. Ebbol az egyik egy
Nursing Home, amolyan idosek otthona, a masik pontosan nem tudom mi, de Aged Care -rel (idosapolas) foglalkoznak, a harmadik meg gerincserultekkel kapcsolatos. Elkuldtem mind a harom helyre a CV-met. Tegnap (szerda) delutan a "gerinces" helyrol felhivtak es mondtak, hogy majd ertesitenek az interjurol, ha esedekes. Aztan nemsokkal ra jott egy email, hogy nem kellek. Aznap kicsit kesobb jott egy-egy email a masik ket helyrol, hogy hivjam fel oket. Mondom, mit veszithetek, felivom oket. Az egyikkel megbeszeltunk ma (csutortok) reggel 10.30-ra egy interjut, a masikkal meg ma delutan 2 orara.
Ezekutan eszembe jutott, hogy nekem a munkaugyibe jelenesem van reggel 10-kor es ez igy tul suru lesz. Mivel a munkaugyi es az idosek otthona kozel van egymashoz, igy eloszor bementem a munkaugyibe, hogy sajnos nem tudok maradni, mert rohannom kell egy interjura, de tegyuk at a talakat hetfon 10 orara. Onnan rohantam az idosek otthonaba, hogy nehogy kessek. Kicsit korabban ertem oda, igy elnezest kertem emiatt, de mondtak, hogy ne aggodjak, itt van a jelentkezesi lap, addig toltsem ki es olvassam el a munkakori leirast is. Atfutottam a leirast, de meg a vegere sem ertem, jott a holgy, akivel az interjut lebeszeltuk.
Bementunk egy szobaba, leultunk es beszelgettuk. Amolyan kerdezz-felelek. Harminc perc utan felall, nyujtja a kezet es megszolal, hogy: "Welcome on the board!".
Hirtelen azt sem tudtam, mirol van szo, mert kicsit gyorsan tunt a tempo.
Elmondta, hogy holnap reggel nyolckor varnak. Ez egy ismerkedos, treninges nap lesz es az osszes uj leendo dolgozonak ott kell lenni. Egyenruhank legyen, ami sotet nadrag (nem farmer), vilagos felso, zart cipo. Na, nekem ebbol egy sincs. Marmint olyan, amiben egy ilyen munkahelyen megjelenhetek. A folsoim vagy tul rovidek, vagy tul kivagottak, vagy tul elnyuttek, vagy tul szinesek. A gatyaimat mar meg sem emlitem. A legtobben tobb a lyuk, mint a az epp felulet. Szoval, ha a Pali vegez a melojaval, elrohanunk ruhat venni, amiben holnap tudok kokettalni.

Innen hazafele visszarohantam a munkaugyibe, hogy toroljek a hetfoi talalkat, mert dolgozni fogok. Otthon gyorsan irtam a delutani interjusnak, hogy nem megyek, de azert koszonom a segitseget.

A leendo fonokommel (nagyon kedves holgy) heti 20 oranban egyeztunk meg, de megkertem, hogy 30 oranal semmikeppen ne kelljen tobbet dolgoznom. Ket muszak van. Egyik a reggel hattol delutan kettoig, a masik a delutan kettotol este tizig. Gyalog, nagyon kenyelmes tempoban 30, kocsival ot percre van az intezmeny. Szoval orulok, mert nagyon kozel van. Nem kell hazhoz jarni, hanem fix helyen vagyunk. Az angolomat tudom fejleszteni, mert lesznek kollegaim, akik epkezlab emberek (legalabbis remelem). Az intezmenynek van ket kutyaja is. Ezzel a fajtaval nem vagyok kibekulve, de ez most nem is erdekes. Amugy aranyosak, csak olyan kis picik es pincsisek. Osszesen kozel 100 agy van es minden szobahoz van kulon mosdo.
Azt, hogy mennyi lesz az oraberunk, nem is kerdeztem, mert nem is lenyeges annyira, mert heti 20 ora munka nem dob sokat a latba. Ez most nem is arrol szol. Majd azert megnezem es megirom.

Szoval itt is igaz, hogy az egeszsegugyi dolgozok elott nyitva van a kapu. A nover aszisztenstol kezdve az orvosig barkit varnak, mert keves van beloluk. Betegek, idosek mindig lesznek itt is, szoval erre erdemes rafekudni es ezt tanulni olyan magas szinten, ahogy azt szeretnenk, vagy tudjuk.
Ja, ket kerdes az interjubol:
Jellemezd magad! Milyen vagy? Ezen mindig mosolygok. Megis mit akarank hallani? Nem fogtam magam vissza.
Mit csinalsz, ha ket beteg vitatkozik, osszeszolalkozik? Na, itt azert mar visszafogtam magam es nem hoztam szoba, hogy milyen eros vagyok.