A madar fittyet hany az extras (letra, uloke, csengo) kalitkajara es kedvenc helye a Pali asztala.
Mivel nagyon fiatal, igy nem tud meg repulni. Bar probalkozik, de az messze nem repules, inkabb foldbe csapodas. Szoval eleg remenytelennek tunik cegenykenek.
Az asztalra ugy jut fel, hogy az eger kabelere felugrik (az szinte a foldig er) es azon felmaszik. Fent jar a pofaja ezerrel, pont ugy csinal, mintha legalabb magatol repult volna fel. Onnan nez ki a kertbe, ahol a hollok ulnek a keritesen es hallgatja a harsany karogasukat. Ettol valamiert felbatorodik (talan azt hiszi, o is olyan nagy szep madar nagy es eros szarnyakkal:)), majd megprobal elrepulni az asztalrol. Persze a vegeredmeny ugyanugy foldbecsapodas es nyekkenes. Pali csak konek hivja szegenyt, mert pont ugyanyolyan, mint amikor elengedsz egy kovet es az lepuffan a foldre.
Szaladni viszont remekul tud. Ugy szedi a labait, hogy a strucc elbujhat mellette.:)
Azert remenykedunk, hatha lesz belole valami.:)
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
4 comments:
Hát nagyon jópofa lehet az biztos :D Ma egy félméteres gyikot találtam kifelé menet lógott a függönyön mind a négy lábával terpeszben mintha a mission impossible-ben lett volna. Valszeg találkozott a macskánkkal. De én majd infarktust kaptam mikor mentem ki az ajtón mert a képembe lógott pont :D
üdv.Zafi
A kertben illetve a hazunkban meg nem lattam semmi allatkat a madarakon kivul. Vagyis kiveve egy pici gyikot. Sztem tul nagy a hangzavar es igyekszenek messzire elkerulni minket.:)
Bekakat hallok, de meg nem lattam nalunk.
Ja ti kint laktok már egész a városból, itt nincsenek békák, sok gyik meg gekkó. Kettő már be is jött a lakásba. Mivel atombiztosra csináltuk a résmentesitést mindehol a bogarak ellen, igy csak a mosott ruhákkal tudtak bejönni. Szerencsére más rémséggel mi sem találkoztunk. Mondjuk ti szerencsések vagytok a csótány szezon már lement nagyjából. Nem látni őket. Hideg van már nekik.
Mondjuk a hiedelemmel ellentétben , sehol nem láttam még nyüzsgeni őket. Pedig biztos van ilyen hely is. :)
Valamelyik nap az egyik barátnőmék garázsában egy óriáspiton aludt békésen a mennyezeti deszkázaton. Durva volt a fénykép amit reggel csinált róla, pedig nem is városon kivül laknak. Szóval kitudja. Már semmin nem fogok meglepődni.
Amit néha nehezen tolerálok az a nagy madár ricsaj. :)
Igen, felenk a kenguruk gyakorik. Olyan edesek.:)
Post a Comment